LIGETI ÉVA  *  VERSEI   *
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Menű
 
HOLDHEGEDŰ HANGJA 2015.
 

Megjelent a harmadik verses kötetem 2015

190 oldal / puha kötés

 

http://konyvmuhely.hu/konyvek/holdhegedu-hangjai

Könyv Műhely   


A könyv ára: 2000 Ft
A szerzőtől :1500 Ft

Ajánló
Ligeti Éva harmadik kötetében az érzések hangsúlyosak: a boldogság, az öröm szopránja, majd a csalódottság, a bánat és a gyász baritonja is meg szólalnak. Egyéni meglátásai alapján jeleníti meg az emberi kapcsolatokat, a mindennapok élethelyzeteit, melyek megérintik mindazokat, akik nem kerültek az érzéketlenség fogaskerekei közé. A természet utánozhatatlan csodáinak megjelenítése, érzékeltetése, impresszionista jellegű ecsetvonásai magával ragadják az olvasót. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik az igényes kortárs irodalmat.

*

Megjelent a második verses kötetem 2013

198 oldal / puha kötés

Holdfénykeringő

       

http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/holdfenykeringo---versvalogatas/!
A könyv ára: 2500 Ft
A szerzőtől: 1500 Ft

https://www.antikvarium.hu/konyv/ligeti-eva-holdfenykeringo-697338

Ajánló:
Amikor ez a könyv az olvasó kezébe kerül, először is a címére kapja fel a fejét. Holdfénykeringő.  Ez olyan sokat sejtető, könnyedséget sugalló, kíváncsiságot csiklandozó cím, mely arra bíztat, hogy belelapozzunk. S ha beleolvasunk, elkeveredünk az érzések kavalkádjában: szerelem, boldogság, szomorúság, magány, harag, vidámság, félelem, együttérzés, csodálat, kétkedés, fájdalom, öröm, és még számtalan más…

A könyvben olyan különleges csemegét is talál az olvasó, mint a kalligrammák, melyek kép formájában jelenítik meg a témát.

A kötetet lapozgatva Deák Mercédes grafikáiban gyönyörködhetünk.

A könyv borítóját a kiváló festőművész, Tornyai Tibor készítette.

Jó szívvel és bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki a rohanó, és érzéketlen világunkban egy kis szépségre, érzelemre, és nem utolsó sorban, igazán értékes irodalomra vágyik.

*

 http://www.libri.hu/konyv/ausztria-nekunk.html

 - Ausztria nekünk

A kiadó VITIS AUREUS kedvenceként került a könyvbe: Félcipőben

 valmint: Kontracímű versem

 *

http://husegprogram.kisalfold.hu/katalogus/konyv-ujsag/kisalfold-konyvek

 

Benne: Lille-Pille című mesém

*

http://www.fna.hu/node/112

Benne: Mákkirálykisasszony című mesém

*

https://bigbandi.hu/A-het-magikus-hangjegy

 

Benne:Gyöngykisasszony című mesém

*

 

Első vers válogatásom 2005

49.oldal / puha kötés

 

Bíborfényben égek című kötet az UNISHER kiadó gondozásában jelent meg.

A természet megfoghatatlan szépsége, az érzések sokszínűsége, az ember léte vagy nem léte. Ezek a gondolatok jelennek meg verseimben. Néhány egyszerű formával - képverssel színesítve – jelent meg első versválogatásom.


ISBN szám: 963 7375 45 7

A könyv ára: 1550 Ft

 
Költőtársak
 
IRODALMI oldalak
 
YOUTOBE Facebook MEK
 
FŐOLDAL

******************************************

SZERETETTEL
KÖSZÖNTELEK  AZ

IRODALMI OLDALAMON!

 

 

A művészet híd a lélek és a valóság között.

Ligeti Éva

 

*******************************

VERS AJÁNLÓ
********************************

 

Május

Sziporkázó égbolt
kékjébe merülő...
májusunk régen volt
fényárral terülő.

Napsugár cirógat
s kedves tekintetek,
víg szellő simogat -
nevetek veletek.

Méhrajok hogy zsongnak
fülembe szüntelen,
szédülten csapongnak,
s fordulnak hirtelen.

Dudorászó május
zengő cseppje áztat,
mint mesteri mágus
most is elkápráztat.

2017.05.18.

 

 

 

Függöny nélkül

 

Minden ablak utat nyit a fénynek,

mely átjárja a borús lelkeket,

keretet ad kallódó reménynek -

mindannak mit a világ rejteget.

 

Kikukucskálsz, és előtted utak,

házak, falak – s ami innen látszik,

tekinteted ezerfelé kutat,

máskor fűszálnyi-vágyad bóklászik.

 

Kertekben nyíló virág illatoz,

hamvas szirma száz színben tündököl,

játékos szellő lombok közt lapoz,

míg a nap ablakodba könyököl.

 

Láthatod a hasztalan hervadást,

kallódó emberek gyötrelmeit,

és gyermekmosolynyi cirógatást,

s változékony napok érzelmeit.

 

Hozzád is benézhet, aki akar,

függöny nélkül a szobád látható,

fürkész tekintet téged nem zavar,

szerény életed "megcsodálható".

 

2018.03.27.

 

Minden ablak utat nyit a fénynek

mely átjárja a megtört lelkeket,

keretet ad kallódó reménynek,

s mindannak mit a világ rejteget.

 

Kikukucskálsz, és előtted utak,

házak, falak, s ami innen látszik,

tekinteted ezerfelé kutat,

merre fűszálnyi vágyad bóklászik.

 

Kertekben, hol a virág illatoz,

pompás szirma száz színben tündököl,

hajdani szép emléket visszahoz,

míg a nap ablakodba könyököl.

 

Láthatod a hasztalan hervadást,

kallódó emberek gyötrelmeit,

kilátástalanságot, hallgatást,

mely elrejti napok félelmeit.

 

Hozzád is benézhet, aki akar,

függöny nélkül a szobád látható,

fürkész tekintet téged nem zavar,

szerény életed "megcsodálható".

 

2018.03.27.

 

Törés

 

Gyűlöllek téged! A bűn sziklája vagy.

Háborgó lelkem a végtelen tenger.

Míg távolba nézek a kékségbe fagy

vad tekintetem. Sem isten, se ember

 

ne állja utam! Morajló haragom

viharában az elvadult szörnyeteg-

hullámok feléd futnak és akarom,

hogy szétzúzzon e rettentő görgeteg!

 

Mikor elérnek, rád zúdul az egész,

dacos köveken az átok megtörik,

gyöngyöző fehér habokba belevész,

tenger-lelkembe nyugalom költözik.

 

*

 

Mennyei fekete

 

Isteni álmomból felrázott a hajnal,

bolyongok a házban összekócolt hajjal,

amíg a sarkokban szürkeség köhécsel,

kényes ösztönöm a konyhába vezényel,

 

Hogy ha volna időm, jósolnák a zaccból,

most csak kikaparom dérrel-dúrral, dacból,

megszületik végre a reggel remeke -

s előttem gőzöl a mennyei fekete.

*

Virágzó tavasz

 

Kéklő csillagvirág a kinyíló égbolt,
a felborzolt felhők körbefonják lágyan
szállnak észrevétlen – mint éveim… rég volt
hamvas ifjúságom, bíbic-röptű vágyam.

Nap melege árad, átjárja a földet,
rügyet fakaszt, zsenge levélkék harsognak,
fűzágak festik a földig érő zöldet,
míg bennem a szavak verssé sokasodnak.

Zsong a lombos erdő, feléled a világ,
madarak csivitje száll, fülembe fészkel,
rejtekükből bújnak a bogarak, csigák,
szárnyra kelt pillangók cikáznak a fénnyel.

Virágzó tavasz édes illatát bontja,
pompás színekben a nyíló magnóliák,
szilvarózsa-zuhatag szirmait ontja -
míg lelkemben szólnak kedves melódiák.

2018.04.05

*

Húsvéti eső

 

Tavasz távol táborozik,
eső hullik, záporozik,
sáros, csúszós tájon halad,
dagonyája egyre dagad.

Sok-sok vízcsepp földre pottyan,
a felhőknek meg se kottyan,
társa a szél, oly féktelen,
lám az utca is néptelen.

Permetező eső játszik,
ahogy esik, alig látszik,
zuhogni kezd, minden ázik,
madársereg fákon fázik.

Fölöttünk a felsősátor,
esernyőt fog, aki bátor.
Indulnom kell, én is megyek,
- az égiek örvendjenek!

Nem tudjátok véletlenül,
miért locsol kéretlenül?
Ha húsvéti kölni lenne,
akkor talán még elmenne.

 

 

Márciusi tél

 

Március már a végén jár,

orgonán rügyek fakadnak,

felhőn átbújó napsugár

tüze tétova tavasznak.

 

Házak között vad szél süvít,

kíméletlenül megcibál,

félek, hogy végül felborít

míg ide-oda taszigál.

 

Lilás-fekete fellegek

vészjóslóan gomolyognak,

egyre lejjebb ereszkednek,

s a hópelyhek sokasodnak.

 

Fehérben didereg a táj

cingár varjak feketében,

megtorpan hóban a határ,

visszahúzódik a télben.

 

Jöhetne már a langymeleg,

megbízható, nem ily ravasz,

hadd érezzem, hogy bizsereg

szívembe lopódzó tavasz!

 

2018.03.18.

*

Télbúcsúztató

 

Behúzza karmait a tél,

mint a felszállni kész madár,

a fehér feketére vált:

olvadt hó alatt a határ.

 

Szántáson szellő lengedez,

fagy rágta rögök repednek

és a szétmálló részein

csillanó cseppek remegnek.

 

Fák ujjai már nem fáznak,

a nap fénye melengeti,

s földig feszülő sugarak

aranyhúrjait pengeti.

 

Duzzadó rügyek feszengnek,

csapong madárcsivitelés,

a virágok illatoznak -

felpezsdít tavasz-ölelés.

 

2018.03.09.

*

 

Tavaszi reggel

Felhőfüggöny mögül nap aranya csillan,
szivárgó rosszkedvem könnyedén elillan,
ringó pázsit zöldjén harmat gyöngye látszik,
szivárványos cseppjén csintalan fény játszik.

 

Selyemszálból szövi perceim a reggel,
behálózza arcom napsugár-meleggel,
rügyekben gyűrötten nyújtózik a levél
s kíváncsin kukucskál, igaz tavaszt remél.

Barka bontja bojtját, bársony bunda rajta,
fennkölt hangulatom semmi sem zavarja,

szellő fákat ringat, cseresznyevirágot,
szirommal szórja be az egész világot.

2017.03.18.

*

Tavaszmosoly

 

Felettünk az ég selyme kékül,
aranysugarú Nap elé ül,
beragyogja az egész földet,
újrafesti a levélzöldet,

míg koronásfejű tulipán
megérkezik tavasz kocsiján,
és március minden virága
rámosolyog majd a világra.

2016.02.29.

*

Tavasz, ha jő

 

Settenkedik az enyhe szél,

éledő fán rügyet fakaszt,

füledbe súg, halkan beszél,

ágra virágfüzért akaszt.

 

Dombokra hajló kerge fény,

incselkedik, s eléd szalad.

Tavasz, ha jő – suhanc remény,

könnyelmű vágy feléd halad.

*

 

 

Gyászos ősz

 

Lefolyik bőrömről a nyár,

földre hull vágyaim lombja,

a boldogság vándormadár,

felhő könnyeimet lopja.

 

Eső illatú a hajnal,

a ködcsokrokban hervadás,

gyászom röpül varjúrajjal -

de mikor lesz feltámadás?

2017.11.10.

*

 

 

Összetartozás

 

Felbolydult a világ,

most lépni kell hamar.

„Mint az oldott kéve”

úgy hull szét a magyar…

 

A szótlan hallgatás

könnyen utat enged

a kapzsi világnak -

míg a nemzet szenved.

 

Nem segíthet rajtunk

vérmes vagdalkozás,

most igazán fontos

az összetartozás.

 

Kellő józansággal

meglehet az egység,

legyen magyarok közt

testvéri szövetség! 
 

2016.11.17.

*

Erdély

 

Sebtében fércelt szavak szakadnak,

kimondva mégis a féltett haza,

kétkedve lépve hazug világban

felfeslő öltés egyszerre laza.

 

Viselni mindent… hiába rongyos,

magyarul szólnod csak otthon szabad,

minden, mit mondasz, másnak is fontos,

szűkülő térben megértik szavad.

 

Fejet lehajtva, árulók között,

tépett világod egy ország-darab,

Trianon húzta határok mögött

Erdély népe szabad magyar marad.

 *

Reflektálás
 

Szinte szétmarcangol a gerjesztett harag,

nyomában terjengő penetráns gondolat,

kiszolgáltatottá tesz, bábuvá farag,

marionettként ide-oda tologat.

           

Zsémbelek magamban (csendes zúgolódás),

nem hallják… felemészt a bizonytalanság!

Berzenkedést vált ki ocsmány szitkozódás,

pártoskodó nézet, örök háborúság.

 

Mért nem értjük egymást? Szavak közt elveszünk?

Egy nyelvet beszélünk - tán tudunk magyarul…

Mily naggyá válhatna országunk, nemzetünk,

ha nem reflektálnánk mindenre cudarul

 

2017.05.08.

*

Ablak a sötétre

 

Esti utcákon sorakozó lámpák

fénymadarai a vállamra szállnak,

átláthatatlan szálakat kaszálnak,

s bizonytalanság lepleit lerántják.

 

Városi homály sejtelmes világa

kísér utamon, és nyújtózó árnyék.

Megállok, mintha villamosra várnék -

már szabadulnék tőle, de hiába.

 

Indulok tovább. Belém kapaszkodik,

fejemben mozdul egy rémisztő gondolat:

félelmetesnek látom a dolgokat,

s különös érzés belém akaszkodik.

 

Míg hezitálok, átérnek a fények,

homályból mellém szegődő alakok

üresen néznek, s pislogó ablakok,

kétes világban villanó remények.

 

2017.11.05.

*

Annyira más


Annyira más most minden:
másképpen szól a harang,
az ima is változott,
hivalkodóbb lett a rang.

Eltévelyedett bárány
bolyong céltalan – messze
a jászol. Gyászol a nép,
vajon holnapja lesz-e?

Böjtölés nélküli nap
ritkán követi egymást,
látszatra vállalt teher
a koplalás, ám de mást

aligha tehet. Lehet,
kibékül önmagával,
a világgal, s jobb híján
megelégszik a mával.

 

 

 

 

 
LEKA
 
Látogatók
Indulás: 2005-01-22
 
időzítés
 
Magyarország
 
Versek
 
Kalligramma

A szó kevés

 

 

a

szó

kevés

elmondani

mi az, mi fáj

a szó elszáll

akár egy

suhanó

sirály

ma

akár egy

búgócsiga is

lehetnék, kit élet

keze forgat, pedig szeretnék

megállni  saját lábamon, botladozva

de a magam útját járni, roskadva bár, mint egy

kapkodva összetákolt épület, inog a lábam is, fejemben

révület,mégis, sorsomról dönthessek saját magam, kábaságom

megtántorít,szédelegve tévelygek tova, hova még lehetne menekülni

magam elől, s előletek, félek, minden nap ígérem, erős leszek

kihívás minden probléma, reménytelen helyzetben is van

kiút, s ha kemény velem az élet, hát, legyen! majd

megmutatom, hogy elbírok minden terhet, nem

kutatom okát a bajnak, cipelem a keresztem

 de kallódó álmaimat nem eresztem

hit, remény és szeretet vezérel

érzem minden mozdulat

fáj, ezer sebből

  vérzek

a szó

kevés

elmondani

mi az, mi fáj

a szó elszáll

akár egy

suhanó

sirály

 

 

2007.01.19.

Megjelent  Napút 2008./4. számában

*

 

Cselló
 

Hogyan
lesz csókból

harapás,
könnyhullatásból
kacagás?
Nyárfaligetek sóhaja
kísér
fellengzős óhaja
lilára festi álmaim
és elapasztja vágyaim
fekete fátyol köröttem
és sötét felhő fölöttem
nyögök a szélben
szüntelen
kitépsz
magadból
hűlt helyem
összetört szívem úgy sajog, kopár
kovakő túlragyog, sárgája lazac-vörösre
vált, és behálóz örökre,a magány körém tekereg
elfojtott érzés szendereg, hiába volt az intelem elszakadt
minden hirtelen úgy fáj, hogy álmom összetört, hidegséged
meggyötört,önzésed örök fájdalom,árnyékod mégis vállalom
szerenád helyett, nézz fel rám, hallod a dalom? égbe száll
lejárt lemezem leveszem, s kezedbe teszem hangszerem
pengetett húron hang terem,kallódó álmom keresem
rögtönzött dallam andalít, érzéseimből kanyarít
valami fájó szólamot és a szívedhez szólhatok
cselló hangjait hallgatom, halk szonáta szól,
szeszélyes játékot játszva, beszédes jelzések
onnan erednek,hol kavarognak a vágyak,a
vad ütemek is lágyak, szenvedélyesen ringató
minden rezdülés, izgató s gyönyör hangjai siklanak,
hogy újultan utat nyissanak vak szerelemhez, kedvesem te
kellesz nekem,keresem a hangot, hozzád simulok,érezd a ritmust,
remegek,valami belső szenvedély irányít, melyet kéj fokoz,s a gyönyör
eláraszt mindent,mozdulat nem fáraszt,testünk zenéje dalt fakaszt s mohó
csókod, lám  itt maraszt, hátadra karmolt  húrokon, ujjam táncol a húsodon,
véred serkenti véremet,nagyszerű érzés az élvezet,felajzott testünk gondola
ringatja lelkünk, s mond, hova lesznek a gyönyör hangjai? kongnak szívünk
harangjai, úgy kalimpál a boldogság, tűzben perzsel a forróság és a halkuló
zenében, feloldódunk tán egészen, frivol mozdulat felgerjeszt, illanó mámor
nem ereszt, virtuóz játék elragad, lélegzetem is elakad, könnyed mozdulat
áthatol,újra megérint, átkarol,fergeteges érzés tombol, egyszerre épít és
rombol, pattanásig feszül a húr, az érintés egyre vadul, élesen sikít,
megremeg, s az utolsó hang fent lebeg, könnyed fátyolként
visszatér a páratlan pillanatér s elengedi a végtelent
kacaja vajon mit jelent?

2006.07.21.

 

 

 
Gondolatok

Ha hibákat keresel használd a tükröt és ne a távcsövet!

 

"Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én,mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából,akár az enyém. Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos.Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött."

/Wass Albert/

 

"A legnagyobb biztonságot az életünkben az jelenti, ha napról napra érezzük, hogy egyre jobbak leszünk." (Anthony Robbins)

Forrás: MTI

**************************************************
Bármihez, amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá!

A mersészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik." (Goethe)
 

*

"Hittel, s kitartással
küzdhetsz sorssal, társsal."

Ligeti Éva

*

"Nehezebb titkolni a való  érzelmeket, mint színlelni a valótlanokat." (La Rochefoucauld)

Ha nem mutatják ki a szeretetet, gyakran nem is érzik (Shakespeare)
 

René Remacle: A mosoly

A mosoly nem kerül semmibe.

Gazdaggá teszi azokat, akik kapják, s nem lesznek szegények azok, akik adják.

Tartama mindössze néhány pillanat, de szinte egy örökkévalóságon át kell készülni rá.

Senki sem olyan gazdag, hogy megvehetné, senki sem oly szegény, hogy ne érdemelné meg.

A mosoly pihenteti a fáradtat, felbátorítja a félénket.

Nem lehet sem megvásárolni, se kölcsönadni, se ellopni, mert ez olyan valami, aminek csak akkor van értéke, ha adják.

Ha találkozol valakivel, aki nem tud többé mosolyogni, légy nagylelkű: ajándékozd meg mosolyoddal, mert ez senkinek sem olyan fontos, mint éppen annak, aki nem képes mosolyát másnak adni. "

 
Az életről

 

Az élet, a halál létezése miatt értelmetlen. Erről nagyon szemléletesen ír Tolsztoj:

"(…) Vagy ha arra a dicsőségre gondoltam, amelyet majd műveim szereznek nekem, azt mondtam magamnak: No jó, híresebb leszel Gogolnál, Puskinnál, Shakespeare-nél, Moliére-nél, a világ valamennyi írójánál és aztán?! És semmit, de semmit sem tudtam rá válaszolni. Megállt az életem. Tudtam lélegzeni, enni, inni, aludni, és nem tudtam nem lélegzeni, nem enni, nem inni, nem aludni, de az élet megszűnt, mert megszűntek az olyan vágyak, amelyeknek a kielégítését ésszerűnek találtam volna. Ha kívántam valamit, akkor előre tudtam, hogy akár kielégítem a kívánságomat, akár nem elégítem ki, úgyse lesz belőle semmi. Ha odajön hozzám egy tündér, és felajánlja, hogy teljesíti kívánságaimat, nem tudtam volna mit mondani... Még arra is képtelen voltam, hogy az igazság megismerését kívánjam, mert sejtettem, hogy mi is az voltaképpen. Az igazság az volt, hogy az élet értelmetlen dolog. Látszólag éltem-éldegéltem, mentem-mendegéltem, mígnem eljutottam egy szakadékhoz, és immár világosan láttam, hogy ott elöl nincsen semmi, csak pusztulás. Megállnom sem lehetett, visszafordulnom se, még a szememet behunynom se, hogy ne lássam, hogy ott elöl semmi sincs az élet, a boldogság káprázatán és igazi szenvedéseken, igazi halálon, a teljes megsemmisülésen kívül... Magam se tudtam, mit akarok, féltem az élettől, szabadulni iparkodtam tőle, de azért még mindig reméltem valamit. És ez akkor történt velem, amikor megvolt körülöttem minden, amit teljes boldogságnak neveznek. Volt jó feleségem, aki szeretett, és akit szerettem, voltak jó gyermekeim, nagy birtokom, amely egyre nőtt, gyarapodott. Tiszteltek, becsültek szeretteim, ismerőseim, az idegenek jobban becsültek, mint valaha, és bízvást minden különösebb önáltatás nélkül azt vélhettem, hogy híres ember vagyok. Ráadásul nem voltam beteg, se testileg, se lelkileg... Ilyen helyzetben jutottam odáig, hogy nem tudtam élni, és a haláltól való félelmem miatt minden ravaszságomat latba kellett vetnem magam ellen, hogy ne fosszam meg magamat az élettől. Ezt a lelkiállapotomat ilyenformán tudtam volna kifejezni: az én életem valami ostoba és rossz tréfa, melyet valaki űz velem. Noha nem ismertem el, hogy engem bárki is teremtett volna, az elképzelésnek ez a formája, hogy tudniillik valaki gonosz és ostoba játékot űzött velem, amikor erre a világra teremtett, a legtermészetesebb volt számomra. Önkéntelenül elképzeltem, hogy valahol van valaki, aki jól mulat, amikor rám néz, és látja, ahogy én - miután harmincnegyven hosszú éven át éltem, tanultam, fejlődtem, gyarapodtam testben-lélekben, most szellemileg teljesen megérve, és eljutva az életnek arra a csúcsára, ahonnan az egészét be lehet látni, úgy állok ezen a csúcson, mint szamár a hegyen, és pontosan tudom, hogy az életben nincs, nem is volt, és nem is lesz semmi. Ő pedig jót nevet. De hát akár van, akár nincs az a valaki, aki kinevet, attól nekem semmiképp se könnyebb. Nem tudtam semmiféle ésszerű tartalmat adni sem akár egyetlenegy cselekedetemnek, sem az egész életemnek. Csak azon csodálkoztam, hogy nem értettem én ezt mindjárt az elején? Hisz mindezt régóta mindenki tudja. Maholnap jönnek a betegségek, elhalálozások (már jöttek is) szeretteimre, énrám, és semmi sem marad bűzön meg férgeken kívül. Műveimet, bármilyenek is, mind elfelejtik előbb-utóbb, és én magam se leszek többé. Hát akkor minek törjem magamat (...) Élni csakis addig lehet, amíg részeg vagy az élettől, de mihelyt kijózanodol, lehetetlen nem látnod, hogy mindez csalás, mégpedig ostoba csalás. Éppen ezért még mulatságosság és szellemesség sincs benne, csupáncsak kegyetlen és ostoba az egész... Réges-rég elmondták már azt a keleti mesét arról a vándorról, akit a sivatagban megtámadott egy bősz fenevad. A vándor a fenevad elől menekülve egy kiapadt kútba ugrik, de a kút fenekén egy sárkányt pillant meg, amely máris tátja a száját, hogy felfalja, s a szerencsétlen - mivel nem mer kimászni, nehogy elpusztítsa a feldühödött fenevad, de a kút mélyére se mer ugrani, nehogy felfalja a sárkány - megkapaszkodik a kút hasadékaiból kinőtt vad bokor gallyaiban, és abban fogódzkodik. A karja gyengül, ő maga érzi már, hogy hamarosan martaléka lesz az enyészetnek, amely immár kétfelől is vár rá, ámde egyre csak tartja magát. Ahogy fogódzkodik, körülnéz, és azt látja, hogy két egér - az egyik fekete, a másik fehér - körüljárja, és alul egyre rágja annak a bokornak a törzsét, amelyen ő csüng. A bokor magától mindjárt letörik, leszakad, és ő a sárkány torkába zuhan. A vándor látja ezt, és tudja, hogy kikerülhetetlenül elpusztul, de mialatt ott csüng, matat maga körül, és a bokor levelein talál néhány csöpp mézet, el is éri a nyelvével, és lenyalja őket. Hát így kapaszkodom én is az élet gallyaiba, jóllehet tudom, hogy elkerülhetetlenül vár a halál sárkánya, mely leselkedik rám, hogy széttépjen, és én nem tudom megérteni, miért jutottam ilyen mártíromságra. És megpróbálom szopogatni azt a mézet, amely régebben vigaszt nyújtott, de ez a méz már nem szerez örömet nekem, a fehér és a fekete egér - a nappal és az éjszaka - pedig alul egyre rágja azt az ágat, amelybe kapaszkodom. Világosan látom a sárkányt, és a méz már nem édes nekem. Csak egyet látok, a kikerülhetetlen sárkányt meg az egereket, és nem tudom elfordítani róluk a tekintetemet! És ez nem mese, hanem színtiszta, vitathatatlan és mindenki számára érthető igazság. (…)"

 

Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról    *****    HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    Loki rajongók! Fan Fiction és egyéb történetek! Gyere és olvass nálam kedvedre! Ha tetszik, claim loyalty to me! (Loki)    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA és segíts másoknak is az asztrológia tanaival!    *****    Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha